Leírás

A községközpont, Kökös (Chichiş) falu az Olt és a Feketeügy által bezárt szögben helyezkedik el, Kovászna megye határán, mindössze 1,5 km-re Brassó megye területétől, a DN12 mentén, 509 m tengerszint feletti magasságban.

A falu területén kerámiatöredékeket találtak, amelyek valószínűleg a bronzkorból származnak, továbbá egy agyag orsógombot, állatcsontokat, edénytöredékeket és kerámiadarabokat. A település létezését igazoló első történeti adat 1461-ből származik. Ennek ellenére már a 13. század végén a helyi keresztény közösség elég népes és vagyonos volt ahhoz, hogy katolikus templomot építsen. A vallási reformáció után a templomot unitárius templommá alakították, és történelmi műemlékként felkerült a UNESCO listájára.

1567-ben Kökösön 34 házat jegyeztek fel, amelyekben teljes jogú, szabad székely családok éltek. A 17. század elejétől azonban megjelennek a faluban a jobbágyok és zsellérek is. 1602-ben a 23 család közül egy sem volt jobbágy, ám 1614-ben a 61 családból már 9 jobbágy és 2 zsellér volt, míg 1703-ban a 66 családból 32 jobbágyként szerepelt. A határőr ezredek felállítása után 440 székely szerepelt a hadsereg nyilvántartásában.

Pontosabb adatok a 19. század közepén végzett népszámlálásból származnak. A lakosság száma lassan növekedett: 1850-ben 881 lakos élt a faluban, 1900-ban már 1170, 1941-ben pedig 2060 fő. 1910-ben hét különböző vallást jegyeztek fel: katolikusokat, reformátusokat, unitáriusokat, evangélikusokat, görögkatolikusokat, ortodoxokat és izraelitákat.

1675-ben egy névtelen krónikás megemlíti, hogy a terület kedvező feltételeket biztosít az állattenyésztéshez. A település neve az 1848–1849-es szabadságharc idején vált igazán ismertté a köztudatban. A császári csapatok elfoglalták Barcaság területét, majd előrenyomultak Háromszék felé. A ellenforradalmi csapatok előrenyomulásának megállítására a magyar forradalmi hadsereg mintegy 7000–8000 székelyt mozgósított.

A döntő csata július 2-án zajlott le a Feketeügy fölötti híd környékén. A csata fő alakja Áron Gábor volt, a forradalom hőse, aki ebben az ütközetben esett el az általa vezetett gyalogos csapatok élén.

A közösség multikulturális történelme miatt a 20. században bekövetkező politikai rendszerváltások, valamint az, hogy a település felváltva tartozott Magyarországhoz és Romániához, nem jártak etnikai konfliktusokkal. A vallási és etnikai tolerancia a település egyik jellemzője, amelyre a helyiek büszkék.

Kapcsolat