Leírás

Nevét, a szájhagyomány szerint, (mely hagyományt Orbán Balázs is megemlít) Úz nevű vezértől kapta. A településsel kapcsolatos legrégibb írásos adat, az 1332 évi pápai tízedik jegyzéke, ahol Uzun néven szerepel. Későbbi adat az 1567-évi jegyzék, ahol Wzon-nak írva, 68 kapuval szerepel.

Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre, a Feketeügy jobb partján fekszik.

1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóalj parancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották. Az uzoni csatában esett el 1849. július 2-án Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.

Látnivalók

• Református vártemploma középkori 13. századi eredetű, 15. század végi átépítéssel.
• Római katolikus temploma 1918-1922 közt épült.[3]
• Ortodox temploma 1830-ban épült.
• A Mikes-kastély 1755 körül épült, elődjét a Béldi-udvarházat már 1544-ben említik. A kastélyt a 20. század elején átalakították.
• A falu szélén az egykori huszárlaktanya 18. századi épülete áll.
• Pünkösti-udvarház (épült: 1810 körül). Jelenleg itt van a községi könyvtár.
• Gidófalvi-udvarház
• Temesváry-udvarház a 19. század végi eklektika egyetlen képviselője
• Dankó-ház (épült: 1835)
• Györbíró-ház (épült: 1838)
• Tarcsi-ház (épült: 1826)

Kapcsolat